Interjú: StoriesOnBoard

Mutatkozzatok be, kik vagytok, mivel foglalkoztok és hol vagytok elérhetők?

Ketten léptünk rá a termékfejlesztés izgalmas és helyenként rögös útjára.

Alapvetően fejlesztői, szervezői, illetve agilis menedzsment háttérrel rendelkezünk számtalan projekttel a hátunk mögött.

Szabó Sándor több mint 15 éve foglalkozik fejlesztéssel, fejlesztőcsapatok vezetésével.

Tamás Árpád szintén több mint 15 éve foglalkozik fejlesztéssel, rendszerszervezéssel, illetve az utóbbi néhány évben agilis projektmenedzsmenttel.

Azt a célt tűztük magunk elé, hogy olyan eszközöket készítünk melyek, a mi magunk, illetve más szoftverfejlesztő csapatok munkáját könnyítik meg a mindennapokban.

A piacon számtalan ilyen eszköz van, mégis munkánk során nap mint nap látunk lehetőségeket arra hogy egy-egy jól átgondolt, intuitív eszköz hogyan segíthetné a munkánkat. Így született jelenlegi projektünk ötlete.

 

A startup előtti életben mivel foglalkoztatok?

Mivel maga a szolgáltatás még ingyenes, ezért jelenleg is más szoftverfejlesztési projektekben dolgozunk team lead, BA, illetve Scrum Masterként.

Dolgoztunk már ügyfelekkel online média, közigazgatás, gyártás, oktatás, szórakoztató-ipari területekről.

 

Mi volt az első ötlet, ami a jelenlegi termékhez, szolgáltatáshoz vezetett és hol született meg az ötlet?

Több ötletből választottuk ki a StoriesOnBoard-ot, aminek az alapja azóta nem változott.

A megvalósítás irányát befolyásolja mindinkább a rengeteg visszajelzés amit kapunk az alkalmazás használóktól.

 

Magyarországi piacban vagy külföldben gondolkodtok?

A módszer melyhez támogatást nyújt az eszközünk eleve egy viszonylag szűk területre korlátoz és hazánkban sajnos (még) amúgy is kevésbé elterjedtek ezek a módszerek, mint tőlünk nyugatabbra.

Ezért kezdetektől fogva külföldi piacban gondolkodunk. azzal is igyekszünk időt és költséget megtakarítani, hogy az alkalmazás és a támogatás csak angol nyelven érhető el.

 

Mennyivel több a StoriesOnBoard mint a többi time management tool?

Először is a StoriesOnBoard egy eszköz. Egy nagyon egyszerű eszköz, ami a Jeff Patton által elterjesztett User Story Mapping módszer online alkalmazását támogatja.

A User Story Mapping lényege, hogy nem az időt menedzseli hanem a szkópot. A feladatok terjedelmét, a megvalósítás finomságát igazítja a rendelkezésre álló erőforrásokhoz.

Gondolom nem mondok újdonságot azzal, hogy egy projektben mindig sok ötlet és belőlük fakadó feladat bukkan fel, kivétel nélkül több mint amennyi pénz és időkeret rendelkezésre áll.

Általában valami ilyesmi kérdésekre keresik a válaszokat annak érdekében, hogy kézben tudják tartani a projektet: Miből tudjuk, hogy jól haladunk-e? Hogyan tervezzük meg a végrehajtást? Mikorra leszünk kész? Mennyi pénzből?

Tradicionálisan ezt úgy kezelik, hogy megpróbálnak az összegyűjtött igények alapján megoldásokat kitalálni, a megoldásokhoz feladatokat rendelni, azok ráfordításigényét becsülni és a végrehajtás közben a megtervezett feladatokat követik. Arra már sokan rájöttek, hogy a szoftverfejlesztéssel kapcsolatos feladatok időigénye sajnos előre nagyon rosszul becsülhető. Ezért próbálnak kevésbé előre tervezni, kisebb lépésekben haladni. Aminek az a hátulütője, hogy nehezebb előre látni, hogy mi fog kisülni a dologból és mikorra. A megrendelőt viszont általában ez a két dolog érdekli jobban. A User Story Mapping-et alkalmazva könnyen megfordíthatjuk a kérdést: mennyi pénze van a probléma megoldására és mikorra szeretné megoldást? A projekt során pedig folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amik beleférnek az adott keretekbe. Az egyes problémákra felmutatunk több, alternatív vagy éppen egymásra épülő (inkrementális) megoldást, melyek közül választani lehet annak ismeretében, hogy milyen más egyéb (sok esetben fontosabb) probléma megoldása várat magára. Egy egyszerű példa: tradicionálisan egy webáruház termékfeltöltő funkcióját elkészítenék teljes egészében, minden különleges tulajdonságával együtt. Míg egy story map elősegíti azt, hogy ezt a “funkciót” daraboljuk fontosabb és kevésbé fontos részekre. A kevésbé fontos részeket pedig hátra soroljuk annak érdekében, hogy más funkciók fontosabb részeit előbb elkészíthessük (pl. hogy meg lehessen vásárolni a felvitt termékeket).

Nagyon jól illeszkedik ez a módszer egyébként a Startup-ok világába, ahol létkérdés, hogy meg tudják találni az igazán fontos dolgokat és el tudják engedni a kevésbé fontosakat.

 

JIRA, Trello és a Pivotal irányába oda-vissza működik majd a megoldásotok?

Igen, örömmel jelenthetjük, hogy jelenleg is így működik :)

StoriesOnBoard-ban tudnak folyamatosan ötletelni, terméket tervezni a csapatok, az illeszkedő végrehajtást támogató eszközökben, pedig további feladatokra bontani és nyomon követni az aktuális release fejlesztését.

 

A startup üzlet közösségi inkább, vagy egyéni zseniken múlik?

Nem tartjuk magunkat a “klasszikus” értelmében startupnak, így erről inkább nem nyilatkoznánk. Mindenesetre azt gondoljuk hogy egy vállalkozás legalább annyira múlik az összetartáson, az alapvető közös értékeken, mint az egyéni teljesítményeken. Abban is hiszünk, hogy akkor képesek egy csapat tagjai kivételes egyéni és közös teljesítményt nyújtani, ha megtalálják és mélységében megértik azokat a közös célokat, ami belülről motiválja őket erre.

 

A fogyasztó agyával gondolkodtok a fejlesztés során, vagy a saját elképzeléseiteket valósítjátok meg?

Vannak alapvető elképzeléseink arról, hogy mit tartunk kiváló terméknek és szolgáltatásnak. Ennek fényében fejlesztjük a Storiesonoboard-ot, de ez inkább a megvalósítás módját érinti.

Ugyanakkor folyamatosan keressük azokat a visszajelzéseket, ami alapján tudjuk hogy milyen problémákra érdemes megoldásokat nyújtanunk. Gyakran kapunk olyan visszajelzéseket, amik egy-egy konkrét funkcióra vonatkoznak. Mi mindig igyekszünk a kérések mögé nézni és kideríteni, hogy mi az a probléma ami miatt kérik az adott funkciót. Az esetek jó részében kiderül, hogy a technikai lehetőségek sokkal kifinomultabb megoldást is lehetővé tesznek, csak egyszerűen az ügyfeleink nincsenek ezeknek a lehetőségeknek a tudatában.

 

Mi a legnagyobb probléma, amivel jelenleg foglalkoztok?

A fizetőssé válás, annak minden jogi, számviteli, árazási kérdéseivel.

 

Több ötletben kell gondolkodni a mai világban, vagy elég egy ötlet is?

Rengeteg ötletünk van. A kihívást nem az jelenti, hogy találjunk egy jónak tűnő ötletet, hanem az, hogy ha elkezdjük megvalósítani, akkor egy hét múlva ne söpörje le az asztalról egy még ígéretesebb ötlet. Végig vinni, átlendülni a hullámvölgyeken-hegyeken, összpontosítani, ez az igazán nehéz.

 

Hogyan lehet felépíteni az ötletet, mi kell a piacra jutáshoz?

Ebben nincs sok tapasztalatunk, inkább csak a jelenlegi elképzeléseinkről tudunk beszámolni, amik alapján jelenleg is haladunk. Legfőbb szempontunk volt egy olyan ügyfél-bázis kiépítése, akiktől visszajelzést tudunk kapni arról hogy hogyan használják a szolgáltatásunkat, az ő meglátásuk szerint mik a gyengeségei (fejlesztendők), mik az erősségei (marketingelhető). Ezek az ügyfelek a visszajelzésen túl, viszik az alkalmazás hírét is, a jelenlegi felhasználó-bázisunk szinte kizárólag megosztások útján alakult, mindössze 200eFt marketing költséggel. Mostani állapotában gondoljuk elég érettnek a terméket arra, hogy a versenytársak mellett mi is labdába rúgjunk az előfizetői piacon is.

 

Mit üzentek a mostani fiataloknak, hogyan kezdjék el?

Kitartás! Sajnos a mainstream média azt a hamis képet kelti, hogy ha van egy jó ötletünk akkor már révbe is értünk, itt a kánaán. Nem szól arról hogy a kánaánt sok-sok verejtékes munka, éjszakázás, vitatkozás, összeveszés, a stressz előzte meg.

 

Weboldal: http://storiesonboard.com/

Video: https://www.youtube.com/watch?v=SalbNtEbRrk

1 Readers Commented

Join discussion
  1. Tamás Árpád on 2015/07/07

    Köszönjük az interjút! Bármilyen további kérdésre örömmel válaszolunk.

Have something to say?


5 + = kilenc