Interjú: NEON Smart Home

 

Mutatkozzatok be, kik vagytok, mivel foglalkoztok, és hol vagytok elérhetők?

 

Közös: A NEON egy tavaly alapított, otthonautomatizálással foglalkozó startup. Célunk, hogy költséghatékony és magától értetődő megoldásokat biztosítsunk az otthon elektronikus berendezéseinek automatizálására, melynek beszereléséhez még szakember sem kell.

 

A startup előtti életben mivel foglalkoztatok?

 

Márton: 20 éve dolgozom az IT iparban mint programozó, tanácsadó, projektvezető, IT menedzser és most mint egy IT biztonsági cég vezetője. Az elmúlt 3 évben mint BDO partner a cégcsoport IT üzletágát vezettem. Az első startupomat még 1999-ben alapítottam.

 

Álmos: A BCE gazdaságinformatikus szakja mellett a GE-nél voltam adatelemző és projektmenedzsment gyakornok másfél évig, itt tanultam bele a specifikációk és az üzleti IT világába. Ezen kívül mindig próbáltam aktívan részt venni a startup szférával kapcsolatos egyetemi eseményeken, egyszer volt szerencsém még elevator pitch versenyen is részt venni – amelyet meg is nyertünk. Akkor döntöttem el, hogy ez a szféra az, ami engem igazán érdekel.

 

Réka: Mint ahogyan Álmos is, gazdaságinformatika szakon tanulok a BCE-n. Emellett a Rajk László Szakkollégium tagja is vagyok, ahova azért jelentkeztem, mert úgy éreztem, többet szeretnék tanulni a standard egyetemi követelmények mellett. Mindig is érdekeltek az IT orientált vállalkozások, s az ebben működő különböző üzleti folyamatok, a dinamikusan átalakuló üzleti modellek. Ennek kapcsán felkeltette az érdeklődésemet a startup-szféra is, így olyan konferenciákon vettem részt, melyek kellően informatívak voltak (Central European Conference 2015, Startup szekció). Mind az egyetemen, mind pedig a szakkollégiumban lehetőségem volt startupokkal kapcsolatos esettanulmányokat vizsgálni, illetve az egyik TDK-mat is egy ilyen vállalkozás ihlette.

Csilla: Jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen Kommunikáció- és Médiatudomány szakon hallgatok PR, reklám, marketinget, valamint Mobil és Közösségi Média szakirányú továbbképzésen tanulok. Korábban egyetemi közvetítéssel lehetőségem nyílt egy másik startupnál gyakornokoskodni, valamint több helyen is működöm, mint közösségi média menedzser. A Googlenál egy továbbképzésen találkoztam Álmossal, ahol szinte egy elevator pitch-nyi beszélgetés alatt megállapodtunk, hogy együtt fogunk dolgozni.

Anett: Közel két évig voltam a BDO Magyarország IT üzletágának munkatársa, mint projektkoordinátor. A folyamatmenedzsment, audit és IT recruitment mellett ekkor csöppentem bele a startup-szcénába egy általunk készített inkubátorfelmérés kapcsán. A NEON előtt FMCG piacelemzéseket készítettem, jelenleg üzletfejlesztéssel foglalkozom a TryMee-nél. A Budapesti Corvinus Egyetemen hallgatok gazdaságinformatikát.


Mi volt az első ötlet, ami a jelenlegi termékhez, szolgáltatáshoz vezetett, és hol született meg az ötlet? Mitől több a Ti rendszeretek a hasonló rendszereknél, miért pont Titeket válasszalak, ha ilyet akarok bevezetni?

 

Az ötlet alapja az ehhez hasonló termékek (pl. Nest, Smart Things) átütő sikere és az Egyesült Államokon belüli elterjedése volt, illetve maga a tény, hogy az IoT (Internet of Things) milyen kézenfekvő megoldásokkal szolgál az otthonautomatizálásra.

Miért is jó a mi rendszerünk? Erre nagyon kézenfekvő indokaink vannak: egyrészt azért, mert elérhető (értsd ezt árban és lokációban). Európában még nem terjedtek el a vezeték nélküli rendszerek, ráadásul a NEON okosotthon-rendszere árban is abszolút a megfizethető kategória lesz majd az európai konkurenciához viszonyítva – kb. 60-65%-os eladási árral. Ezen kívül a 169 MHz-es alacsony frekvenciás technológia miatt megközelítőleg tízszer akkora a vezeték nélkül lefedett működési területünk, mint a Wi-Fi-s vagy Z-Wave-es, esetleg Zigbee-s megoldásoknak. Ez rendkívül jól jöhet nagyobb lakásokban, kertes házakban, esetleg irodákban. Versenyképességünk másik összetevője a rendkívül egyszerű, sokszor saját magát testre szabó felhasználói felület. Célunk már a kezdetektől az, hogy ne csak utolérjük, de meg is előzzük a globális konkurenciát a felhasználóbarát kontextust nézve.

 

A 20%-os energiamegtakarítás hogyan jön össze?

Ez a becsült érték egyelőre a témához kapcsolódó kutatásokból (referenciák a cikk végén) származik, a termékcsalád tesztelése után reméljük, ez az arány tovább növekszik. Érdekes témakör ez, melynek véleményünk szerint két fő aspektusa van. Az egyik a fűtésoptimalizálás; ha eddig úgy gondoltad, hogy jól belőtted az otthoni termosztátod, mert csak akkor fűt, amikor otthon vagy, és éjszakára redukálod is a hőmérsékletet 18 fokra, még akkor is 20-25 %-kal csökkenthető a fogyasztásod a legtöbb esetben – ha a fűtésed a szobánkénti jelenlétre és az időjárásra is reagálni tud. A másik irányvonal pedig gyakorlatilag a felhasználó viselkedésének változása. Amint mérni kezdi a rendszer a teljes fogyasztást, illetve lehetőséged van az egyszerű,  sokszor automata optimalizálásra, megteszel olyan dolgokat a fogyasztás csökkentése érdekében, amilyet korábban soha. Ilyen akciók lehetnek például elosztók áramtalanítása, nem használt vagy standby módban lévő eszközök éa világítás lekapcsolása, a hibásan működő eszközök azonosítása – egyszóval tudatosabb fogyasztóvá válsz, és ez nem csak az energiaszámládnak jó, hanem a környezetet is véded.

A startup üzlet közösségi inkább, vagy egyéni zseniken múlik?

Sokkal inkább közösségi. Akkor működhet igazán jól egy startup, ha egy dinamikus és megbízható csapat, közösség áll mögötte. Lehetsz zseni egyedül, ha nem találod meg magad mellé a megfelelő csapatot és nem tudsz kifelé is megfelelően kapcsolatokat építeni, jó esély lesz rá, hogy – bármilyen tökéletes is – csak a raktáradban nézegeted a létrehozott terméked, mert senki sem tud róla. Ahogyan egy nyers ötlet sem elég a piac meghódítására, senki nem lesz piacvezető egymagában. Nem az egyéni sikerek számítanak, mivel a kitűzött célokat együtt akarjuk elérni. Novemberben részt vettünk a dublini Web Summiton, ahol kiállítóként jelentünk meg. Ez az élmény is még inkább összekovácsolta a csapatot, a közösen megélt sikerekkel és stresszes pillanatokkal együtt is.

A fogyasztó agyával gondolkodtok a fejlesztés során, vagy a saját elképzeléseiteket valósítjátok meg?

Amennyire csak tudunk, próbálunk fogyasztóorientáltak lenni. Az okosotthon rendszerek nagy hátránya, hogy egy-két újvonalas megoldást leszámítva if-then triggereket (pl. ha jelez a jelenlét érzékelőd a szobában, kapcsoljon fel a lámpa) kell programoznod, miután megvetted a rendszered nem is kevés pénzért. Ezt Európában hagyományosan úgy oldották meg eddig, hogy maga a cég szereli be és állítja be okosotthon-rendszered, nyilván magas költségvonzattal. Mi ezt a felárat egy nagyon egyszerű, magától értetődő grafikus felhasználói felülettel tudjuk kiküszöbölni, mely folyamatosan felajánlja a kézenfekvő lehetőségeket, illetve minél több tanulási metódussal próbáljuk majd a továbbiakban ezt ellensúlyozni. A terméktesztek során próbálunk majd minél szélesebb kört elérni a kisiskolástól a fiatal informatikuson át a nyugdíjasig, és reményeink szerint, amit létrehozunk, mindegyiküknek megfelel majd.

Mi a legnagyobb probléma, amivel jelenleg foglalkoztok?

A gyártás előkészítése és az eladási csatornák kiépítése. Fontos stratégiai döntés az, hogy ha van egy adott, rendelkezésre álló büdzséd, akkor azt hogy osztod szét a gyártási költségek és – az eladáshoz elengedhetetlen – marketing és sales tevékenységek között. Könnyen lehet, s nagyon sokszor elő is fordult már, hogy ott állsz több ezer termékkel, és van tíz megrendelőd. Na meg persze az is, hogy gyűjtesz egy nagy rakás előrendelést, és nem tudod őket teljesíteni – mindkettő szörnyű eredményekkel járhat egy friss brand, egy új belépő életben maradására nézve.

Mire lenne szükségetek leginkább, pénz, ember, marketing?

 

Először is arra, hogy minden úgy alakuljon, ahogyan azt elterveztük. Persze, ha általánosságokból indulunk ki, akkor tudatában vagyunk annak, hogy effektíve minden nem alakulhat úgy, ahogy az ember azt az elején eltervezte. Így ha ki akarunk emelni két fontos területet, akkor az egyik a marketing, a másik pedig a gyártás-előkészítés. Nagy volumenben ezeken múlik, hogy hogyan alakul a közeljövőben a piacra lépésünk. Ha ezek jól működnek, a második körös befektetéssel valószínűleg nem lesz már gond, lesznek érdeklődők, akikkel a NEON-t egy Európa és később világszerte is ismert branddé tehetjük majd közösen.

Több ötletben kell gondolkodni a mai világban, vagy elég egy ötlet is?

Általában érdemes több ötletben gondolkodni. Fontos a heterogenitás és a diverzifikáció, ahogyan az a Szilícium-völgyben is transzparensen látszik. Ha több ötlettel rendelkezik egy adott ember, vállalat, az mindig jól jöhet, ha esetleg az elsődleges ötlet nem jön be. Illetve egy vállalaton belül, ahol például több terméket azonosíthatunk különböző brandek alatt, a portfólió-elmélet szempontjából is hasznos és hatékony az az output, ami átgondolt és relatíve értelmezett a többi ötlethez képest.

Egy másik aspektus szerint, volt már rá példa, hogy egy ötlet – és az ahhoz való makacs ragaszkodás – világsikerig vezetett, de azért ez a ritkább eset. Cégen belül is rengetegféle elképzelés kering a potenciális fejlődési területekről, új eszközökről, és probléma, hogy ezek közül majd leszűrhetjük a megfelelőt. Ha a startupoknál nagyon bevált és elterjedt LEAN gondolkodásmódot veszed át, akkor a termékeden, az ötleteden folyamatosan változtatsz a siker érdekében, és nyitott maradhatsz minden új dologra is.

 

Hogyan lehet felépíteni az ötletet, mi kell a piacra jutáshoz?

 

Leggyakrabban temérdek kompromisszummal. Ha nem egy szerencsés véletlenről, vagy tapasztalt, jó vízióval megáldott ötletgazda már eleve tökéletessé formált ötletéről beszélünk, a tényleges piaci igény rendesen át tudja szabni az elgondolásod, mire odaérsz, hogy valaki fizet is érte. Magyarán, az ötlet nem minden, s ez a megvalósítási folyamatok, az erőforrások felhasználásakor is látszik. Az, hogy ténylegesen a piacra jusson egy koncepció, hatékony és kemény munkára van szükség. Ahhoz, hogy e koncepció pedig a piacon sikeressé váljon, elengedhetetlen a jó üzleti terv megfogalmazása. A másik dolog, ami sokszor még szükségesebb, az az ember feletti hit és kitartás, mert bizony néha reménytelennek tűnhet egy sikeres piacra lépés, és van, hogy háromszor is nekifutsz, mire átütő siker lesz.

Mit üzentek a mostani fiataloknak, hogyan kezdjék el?

Merjünk kockázatot vállalni! Mivel egyre több a vállalkozó szellemű fiatal egy adott startupon belül (bár manapság ez már tényleg relatív, 14-16 éves startupperek is vannak), elsősorban azt tanácsoljuk, hogy legyen mindenki nyitott és érdeklődő. Tapasztalataink szerint az az optimális, ha egy olyan szférában helyezkedsz el, mely adott pillanatban számodra a legértékesebb – vagyis itt a motiváció és a fejlődés aspektusából is el lehet érni javításokat. Ha pedig valami nem igazán érdekel, az egy idő után az outputon is meglátszik; hagyd ott és ugorj bele abba ami igazán érdekel! Ilyenkor még viszonylag könnyű váltani, 10 év múlva már sokkal nehezebb lesz!

Szerintetek mi az öt legfontosabb dolog egy startup életében?

 

Az első öt olyan fogyasztó, aki elégedett, és ezt meg is osztja az ismerőseivel. Természetesen, ha öt különböző dolgot kell mondanunk, azok az alábbiak:

 

  • Időzítés  - folyamatos kutatás, a megfelelő pillanatban való cselekvés

 

  • Együttműködés – kooperáció és alkalmazkodás, a cég belső ás külső határainak aspektusában is

 

  • Kitartás – a kevésbé sikeres és stabil időszakban is ki kell tartani a kitűzött cél mellett és küzdeni érte, egyszerűbben: örök és olykor vak hit a sikerben

 

  • Fogyasztók igényeinek való megfelelés, azok folyamatos előtérbe helyezése

     

  • Vállalkozói szellem – merj kockázatot vállalni, ezután pedig, fontos hogy meg tudd ítélni és élni ugyanúgy a kudarcaidat, mint a sikereidet

http://neonevo.com

neonevo_pic

No comments yet.

Have something to say?


+ 7 = tizenöt