Mi a fene az a STARTUP?

A Startupper.hu rendszeres lehetőséget szeretne adni mindenféle véleménynek. Cikkünket Fülöp Milán írta, a BGF hallgatója, aki egyetemistaként fogalmazta meg, hogy mit is jelent neki a startup. A zárójelbe tett megjegyzéseket az én gondolataim, amit azért tartottam fontosnak leírni, mert az egyetemisták máshogy látják azt a világot, ahogy mi látjuk. Egymástól tanulni pedig nem szégyen, mi éppen pontosan annyit tanulunk tőlük, mint remélhetőleg ők tőlünk.(Shy, azaz Szerk.)


A startup szó az utóbbi évek egyik legjelentősebb kifejezésévé vált a gazdasági és vállalkozói életben. (Rengetegen használják, de sokaknak fogalma sincs a jelentéséről. Szerk.) Hazánkban csak az elmúlt pár évben szivárgott be a magyar nyelvbe, bár az emberek többsége még mindig széttárja karját, ha pontosan meg kellene fogalmazni a szó jelentését. Tulajdonképpen nem hiába. Gyakorlatilag pontos definíciót nem is tudunk rá mondani, mégis ha felsoroljuk jellemzőit, akkor meg tudjuk határozni egy vállalkozás startup mivoltát. (Aki elolvasta az Eric Ries Lean Startup könyvet tudhat egy elég alapos definíciót: „olyan vállalkozás, amely célja egy új termék vagy szolgáltatás létrehozása szélsőségesen bizonytalan feltételek között.” Ennél persze több. Mostanában inkább azt mondjuk, hogy egy nagy növekedési potenciállal rendelkező, nemzetközi piacokra készülő, globális, robbanás-szerű növekedésre kódolt vállalkozás. Sajnos a definíciót itthon még most fogalmazzuk, miközben mások már jórészt a megvalósításban jeleskednek. Szerk.)

A startup egy kultúra, egy vállalti forma, modell, egy módszertan, ez életstílus. Már ebből a felsorolásból látjuk, hogy egy igen sokrétű fogalomról van szó. Ha nagyon le szeretnék egyszerűsíteni, akkor mondhatjuk azt, hogy a startup egy olyan vállalat, amely nagyon gyors – pár éves – növekedési potenciállal kecsegtet, nem regionális, hanem nemzetközi piacokat céloz és valami innovatív szolgáltatást vagy terméket vezet be, hiánypótló, problémamegoldó árut, mindezt minimális saját tőkével, jellemzően magas tudásbázissal a háttérben. Jellemzően KKV méretű vállalatokról beszélünk, de abszolút nem releváns, hogy olyan vállalkozásról beszélünk, ami 50 vagy éppen 2000 főt foglalkoztat, ezer vagy akár milliárdos nagyságrendű profitot termel. (NEM KKV, hanem egy nagy vállalakozás, amely kicsiben indul. Szerk.)

Kezdetben – és jelentős részben még ma is – az IT szektorra volt jellemző ez a forma, de mára már számos más ipari, szolgáltatási szegmensben jellemző. (nagyon jön fel a társadalmi innovációs szektor, a social innovation, a green és Biotech, az energetika és a még számos egyéb terület. Szerk.)

Ha nyitunk egy hagyományos sarki zöldséges boltot az nem igazán számít startup vállalkozásnak, de az az egyébként innovatív ötletet megvalósító kisvállalkozás sem, ami mindössze egy kisvároska lakosainak valamely igényét elégíti ki és mindössze néhány ember megélhetését kívánja biztosítani.

Tulajdonképpen levonhatjuk azt a konzekvenciát, hogy minden startup KKV, de nem minden KKV startup. A Szilícium-völgyből indult startup kultúra mára globális jelenséggé nőtte ki magát. Gazdaságok hajtómotorjává vált, mostanra globálissá nőtt vállalatokat adott a világnak, milliárd dollárokat termelő óriás cégeket és persze ötletgazdákból ún. dotcom billionaire-eket, azokat, akik megcsinálták a szerencséjüket, valóra váltották álmaikat és mára már talán a Forbes magazin leggazdagabb vagy legbefolyásosabb embereket felsorakoztató listáján találják a saját nevüket. Mark Zuckerberg (Facebook), Kevin Systrom (Instagram) vagy éppen hazai vizekről Somlai-Fischer Szabolcs, Halácsy Péter és Árvai Péter (Prezi). Ők mind startup vállalkozásként valósították meg álmaikat. Igen kevés pénzük volt, nem rendelkeztek professzionális vállalkozói ismeretekkel és tapasztalattal, csak volt egy igazán jó ötletük, ami gyakorlatilag megváltoztatta a világot. (Persze ez így ebben a formában nem teljesen igaz. Mert szerzőnk pont azt a rengeteg izzadságot, kudarcot nem említi, amely a sikerhez vezetett. Szerk.) Szolgáltatásaikat mára emberek milliói használják szerte világon, nap mint nap, nagyvállalatok ezreinek működésébe szivárogtak be és integrálódtak.

A startup táptalaj

Az internet széleskörű elterjedése előtt tulajdonképpen nem is nagyon volt lehetőség hasonló vállalkozások létrehozására, de mára már megfelelő környezet és táptalaj alakult ki. (a startup szó valóban nem létezett korábban, de az emberi kreativitás, a folyamatos, változtató gondolkodás mindig is jelen volt az emberi civilizáció kezdete óta. Enélkül nem jutott volna az emberiség el idáig sem társadalmi sem technológiai szempontból. Szerk.)
A 2000-es évekig, ha volt egy nagyon jó ötletünk nagyon nehezen tudtuk megfelelően kommunikálni azt a megfelelő emberek, befektetők felé. (Itthon, illetve a régióban a fogyasztói társadalom kialakulásának hiányában fogalmunk sem volt arról a változásról, ami a világ másik felét eljuttatta addig, hogy ma startupperek lehetünk. Szerk.)
A szakirodalmak, vállalkozói ismeretek hozzáférhetősége, ha nem is teljesen korlátozott, de nehezen és körülményesen hozzáférhetőek voltak. Ha meg akartuk valósítani ötletünket rengeteg pénzt kellett beleölnünk, a klasszikus oktatás és nevelés nem is engedett teret az ötletek megvalósításának. (Aki akart, akkor is képes volt belekezdeni álmai megvalósításába. Sokan nem tudják, de 22 évvel ezelőtt 500.000 forintot fektettem a Guru Magazin, ma PC GURU elindításába. Fogalmam sem volt rólam, hogy vállalkozó lettem, csak azt szerettem volna csinálni, amit szerettem. 3 lapalapítással későbbre már voltak fogalmaim a vállalkozói lét sikereiről és kudarcairól… Szerk.)

Gyakran azt sugallták a fiataloknak, hogy tanuljanak keményen és álljanak be egy nagyvállalathoz, multihoz vagy egy helyi vállalkozáshoz alkalmazottnak. Ellenben a 2000-es évek elejétől kialakult egy olyan légkör, amely soha nem látott, kedvező körülményeket teremtett a vállalkozások indításához. (2008-ban csináltuk az első Startup versenyt és konferenciát Demo08 címmel, egy amerikai konferenciát szerettünk volna meghonosítani. Akkor még kevés sikerrel, mert tényleg nem volt még semmi meg hozzá. Szerk.)

Ma, ha be akarunk indítani egy vállalkozást mindösszesen néhány százezer forintos saját tőkével megtehetjük. Mindenféle marketingeszköz, vállalatirányítási és számlázási rendszer áll online a rendelkezésünkre, pár tízezer forintból webshopokat vásárolhatunk, amelyet órákon belül aktiválhatunk, és termékünket máris árulhatjuk a világ bármely pontján. A reklám és marketing néhány kattintással kivitelezhető a népszerű online csatornákon. A kiterjedt szociális hálónak köszönhetően a befektetők keresése sem okoz túl nagy bonyodalmat. Persze, mindez csak a kezdeti fázisra vonatkozik, minden sikeres vállalat eljut arra a szintre, ahol már professzionális, specifikus szaktudást igényelnek az egyes feladatok. (A fenti gondolatmenet mutatja, hogy az egyetemeken pont az életszerűség nem igazán kerül a fejekbe. Nagyon egyszerűnek látszik minden, de korántsem az. Főleg a menedzsment szemlélet hiányzik és a csapatok többsége ezen bukik meg. A lehetőségek adottak, de a kommunikáció, a tőke vagy a fenntartható üzleti modell hiányai könnyen kicsinálhatja a gyenge alapokon álló szervezeteket. Ha nem így lenne nem egy startup maradna életben tíz közül. Szerk.)

Az igazi startupperek

A startupperek tulajdonképpen fiatal látnokok. Ötleteik újító jellegűek, nagyra törőek. Gyakran olyan dolgokat találnak ki, amelyekre az ötlet megszületésének pillanatában még nincs is valós piaci igény, hiszen nem létező termékről vagy szolgáltatásról van szó, de a siker záloga, hogy már létező, valós problémára igyekszik megoldást találni. (Aki olyat talál ki, amire semmi szükség be is bukik. Szerk.)

Az igazi startupper motivációja nem a mértéktelen vagyonszerzés, hanem víziójának megvalósítása. Az önállóságra való törekvés, a függetlenség kiharcolás és a maradandó értékek alkotása. (jó motiváció lehet egyébként bármi más is. Működik a kapzsiság, vagy a pénzsóvárság is, csak ezt ciki megfogalmazni egy ilyen romantikus világban. Szerk.) Természetesen a sikerhez rengeteg tanulható kompetencia szükséges: megfelelő piaci ismeretek, jó előadókészség, ugyanis fel kell készülni arra az esetre is, ha mindössze két percünk van meggyőzni egy befektetőt, vállalkozói ismeretek, önismeret, értékesítési képesség és még hosszan sorolhatnánk a hasznos skilleket. A kitartó startupperek nem adják fel az első bukás után. Habár a siker valószínűsége csökken, mégis a tanult hibákból és tapasztalatokból új várat építenek. (Pont fordítva a bukásból lehet igazán tanulni és a sikerből nem igazán. A későbbi siker a bukások számával egyenesen arányos. A bukás is elvégzett munka – ahogy egy ismert startup közmondás tartja. Szerk.)

A startup láz

Gyakran halljuk, hogy tízen- és huszonéves fiatalok válnak gazdaggá egy-egy ötlet megvalósításából. A könnyűnek hitt pénzszerzés persze az aranylázhoz hasonló lavinát indított el. Számtalan fiatal álmodozik és szövögeti tervét saját startup létrehozására. Mindenki a következő Google-t akarja létrehozni. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy 10 startupból 9 nem éli meg a második évét. A szerencse, az ötlet és a szaktudás megfelelő összjátéka ritkán fordul elő. (Pontosan. De azért próbálkozunk. Szerk.)

Világszerte számos neves kiállítást, találkozót biztosítanak a fiatalok számára, ahol a fiatalok megmutathatják ötleteiket, terveiket a befektetőknek. Kifejezetten startupokra kiélezett versenyek jöttek létre, ahol a legjobbak nyereménye az, hogy megfelelő erőforrásokat kapnak ötleteik kivitelezéseihez. (Na, itt szeretnék egy tévhitet eloszlatni. Nem csak a fiataloknak nyitott a startup világ. Silicon Valley legsikeresebbjei általában nem az egyetemi padsorokból kerülnek ki. Az átlagos startupper nem 20 éves. Sőt a sikerese startupperek többsége 30-40 között fut be valamikor. A versenyek ezért nem kifejezetten csak fiataloknak dedikáltak. Szerencsére. Mert mindenkinek lehet zseniális ötlete. Szerk.)

Sikertörténetek

Számos olyan eszközt, szolgáltatást használunk napról napra, amelyek egykori startupok végeredményei. A Facebookon chatelünk, az Instragramra fényképeket töltünk fel, a Preziben előadást készítünk, a Ustreamen videót közvetítünk. Ezek mind-mind olyan alkalmazások, amelyek ötletei nagyszerű emberek fejéből pattantak ki. Kevés pénzből, kitartó munkával, találékonysággal, kreativitással és egy kis szerencsével vitték véghez terveiket és alkottak maradandót. (Kezdetben kevés pénzből, majd megfelelő befektetéssel sok pénzből… Szerk.)  

Magyarországnak akár különleges szerepe is lehetne a startup életben. Fellegvár lehetne – mondják a szakértők. A magyar emberek találékonysága, kreativitás, szívóssága és kitörni akarása megfelelő erőforrást nyújt arra, hogy startupperek ezrei szülessenek. Nem lennének egyedül. Somlai-Fischer Szabolcs, Halácsy Péter és Árvai Péter Prezije, Anka Márton Logmeinje, vagy éppen Fehér Gyula Ustreamje követendő példa a tudásra szomjas, függetlenségre vágyó magyar fiatalok előtt. Mertek nagyon álmodni és keményen dolgozni.

(A folyamat beindult, az állami oldal is megmozdult, a startup világban mindenki felpörgött. Itt az idő, hogy te is hozzá tegyél a folyamathoz. A három nagy mellett ma már számos kisebb sikerről is beszámolhatunk. Sokan dolgoznak már a következő nagy dobáson, de fontos lenne, hogy tanuljanak az elődöktől. Ideje lenne észrevenni, hogy startup főváros csak összefogással lehetünk, amiben annyira azért nem vagyunk jók. A hazai startuppereknek elképesztően sokat kellene tanulni a nemzetközi sikerekből és kudarcokból. Ideje lenne megteremteni azokat az alapokat, hídfőállásokat, támogatási formákat, vállalkozói és befektetői gondolkodást, amely más nemzeteket sikerre segített mostanában. A Silicn Valley mellett vannak új központok, ahol tudatos építkezéssel néhány év alatt sikerült csodát csinálni. Ezt kell megtanulni azoknak, akik jelenleg még csak a definíciókat próbálják megfogalmazni a hazai ökoszisztémában. Mi ezt a blogot ajánljuk a folyamat felgyorsítására. Szerk.)

No comments yet.

Have something to say?


+ 7 = tizenöt